Szezonális védőoltások

Az influenza elleni védőoltás a megbetegedés és a betegség szövődményeinek legjobb megelőzési módja. A gyorsan változó influenzavírus miatt az oltást évente ismételni kell. A vakcinák minden évben új összetételben, az aktuális évben várhatóan a lakosság körében cirkuláló vírusvariánsra fókuszálva készülnek. Az oltás javasolt összetételét a WHO határozza meg a megelőző influenza szezon járványadatai alapján.

Általánosságban elmondható, hogy a 3 komponensű influenza elleni oltás minden évben tartalmaz két A és egy B vírustörzset. A 4 komponensű oltás általában kiegészül egy további B törzzsel is. Influenza elleni védőoltást többféle technológiával állítanak elő. A többségük inaktivált („elölt”) vírust tartalmaz, de elérhető olyan vakcina is, amely csak a vírus egy alkotóelemét viszi be a szervezetbe. Lényegesen ritkábban alkalmaznak olyan gyártástechnológiát, amely élő, de gyengített vírust tartalmaz.

A beadási mód szerint a leggyakrabban alkalmazott védőoltás az izomba adott injekció, legújabb formája pedig az orrspray-vel bejuttatott készítmény. Utóbbi gyermekek számára érhető el. Az influenza elleni oltás felnőttek esetén egy adagból áll. Gyermekek esetén az oltási sor ettől eltérő lehet, 6 és 35 hónapos kor között jellemzően két adagból áll.
Az oltást legjobb a várható járványidőszak kezdete előtt beadatni, ugyanis a védettség kialakulására leghamarabb 10-14 nap után számíthatunk. Ettől függetlenül a járványos időszakban is ajánlott a vakcina, ha valaki korábban nem kérte azt.

Általánosságban elmondható, hogy féléves kor felett mindenkinek javasolt az influenza elleni oltás. Akik valamilyen oknál fogva nem kaphatnak oltást (pl. 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők), a hatékony védelmet az érintett személyre az jelenti, ha a környezete beoltatja magát. A védőoltással nemcsak a betegség súlyos lefolyása és szövődményei előzhetők meg, de a munkából való kiesés miatti következmények is. Egyesek sokkal inkább ki vannak téve a megfertőződés vagy a súlyos szövődmények veszélyének, tekintettel életkorukra, egészségi állapotukra vagy betegségükre. Az ő számukra mindenképpen javasolt a védőoltás beadatása.

Elsődlegesen az alábbi kockázati csoportba tartozók számára javasolt az oltás:

• várandósok vagy gyermekvállalást tervező nők, szoptatós anyák
• 60 év felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül
• krónikus betegségben szenvedők (légzőszervi, szív- és érrendszeri,
• immunhiányos, daganatos, máj, vese, anyagcsere megbetegedések, elhízás)
• egészségügyben, szociális intézményekben dolgozók
• akik sok emberrel tartózkodnak zárt térben
• sertés, baromfi és ló tartásával foglalkozók
• hosszú repülőút előtt állók

Mint minden oltásnak, az influenza elleni oltásnak is lehetnek mellékhatásai, de ezek általában enyhék, az immunreakció természetes részét képezik. A védőoltásokkal járó kockázat jóval alulmarad a betegség kockázataihoz képest. A legtöbb mellékhatás enyhe, és nagyjából egy napig érzékelhető: hőemelkedés, láz, enyhe végtag- és izomfájdalom, az oltás helyén érzett fájdalom, bőrpír, enyhe fejfájás. Rendkívül ritka esetben (1-2 eset az 1 millióból) Guillain–Barré-szindrómát okozhat az oltás. A vakcina nagyon ritkán súlyos allergiás reakciót válthat ki, ami azonban néhány percen belül, még a beadó orvos jelenlétében jelentkezik – a rendelői környezetben az ilyen ritka esetek kezelésére is felkészülten fogadják a pácienseket.

Ha a beteg szervezetében mind az influenzavírus, mind a koronavírus jelen van (fantázianevén flurona), akkor a két vírus egy időben súlyosabb tüneteket eredményezhet, mint külön-külön. Ezért rendkívül fontos, hogy mindenki, de leginkább a veszélyeztetett csoportok tagjai kérjék az influenza elleni és a koronavírus elleni védőoltást is. A két védőoltás egyidőben is beadható, arra azonban figyelni kell, hogy a két oltást két különböző végtagba adják be