Prevenció

A vércukormérés a cukorbetegek számára is rendkívül fontos. Egyrészt ez adja a diagnózis alapját – többek között a vércukormérés és az emelkedett vércukorszint alapján mondható ki a diagnózis –, másrészt a betegség lefolyása és a terápia sikeressége is rendkívül jól követhető a vércukormérés által. Cukorbetegség esetén sérül az a rendszer, amely szabályozza a vércukorszintet. Ennek központi eleme a hasnyálmirigy által termelt inzulin. A betegség következtében kórosan magas értékek jelenhetnek meg vércukormérés során, ami akár életveszélyes állapotig, tudatzavarig fokozódhat. Cukorbetegség esetén mesterségesen, külsőleg kell ellenőriznünk és szabályoznunk a vércukor-háztartást. Az ellenőrzés legjobb módja a rendszeres vércukormérés, ami lehetőséget ad arra, hogy korán felismerjük a kóros értékeket és beavatkozzunk a folyamatba. Számos különböző módszert fejlesztettek ki a vércukormérés pontosításához és egyszerűsítéséhez, ennek köszönhetően otthon, könnyen és biztonságosan bárki megtanulhatja a vércukormérés folyamatát. Nagyon fontos a rendszeres vércukormérés cukorbetegség esetén, nekik ugyanis napi, néha akár óránkénti szinten ellenőrizniük és korrigálniuk kell a vércukor értékeket. Különösen fontos a rendszeres vércukormérés azoknak a cukorbetegeknek, akik inzulint használnak. A vércukormérés eredményei segítenek nekik döntést hozni az étkezéssel, fizikai aktivitással és az inzulin adagolásával kapcsolatban.

Diagnózis felállításához, illetve a cukorbetegek gondozása során meghatározott időközönként a vércukormérést vénából vett vérből, laboratóriumban kell elvégezni. Az otthon is elvégezhető gyorstesztek, ujjbegyből vett vérből, tájékoztató értéket mutatnak.

Éhgyomri vércukormérés: üres gyomorral történik, feltétele, hogy a páciens a mérést megelőzően 8-12 óráig ne étkezzen.

Az éhgyomri vércukormérés értékei:

• Normális: 3,9-5,5 mmol/L
• Prediabétesz: 5,6-6,9 mmol/L
• Diabétesz: 7,0 mmol/L vagy magasabb

Terheléses vércukormérés: Azoknak a pácienseknek, akiknek 5,6-6,9 mmol/L közötti az éhgyomri vércukorértékük, érdemes részt venniük ezen a vizsgálaton. A teszt során éhgyomri vércukormérés után 75 gramm glükózt tartalmazó oldatot kell meginni, majd 2 órával később újra vércukormérés következik. A vizsgálat csak orvosi javaslat alapján. egészségügyi szakszemélyzet felügyelete mellett végezhető.

Random vércukormérés: A vércukormérés bármikor elvégezhető, de ezekből az értékekbő csak korlátozottan tudunk következtetést levonni. Étkezés után 2 órával a vércukorértéknek 7,8 mmol/L alá kell kerülnie egészséges esetben, illetve bármely időpontban elvégzett vizsgálat esetén sem lehet magasabb a vércukorszint mint 11,1 mmol/L, mert az kóros állapotot jelez.

A vércukorszintet számos tényező befolyásolja: étkezés, testmozgás, gyógyszerek, stressz, lázas állapot, dohányzás, folyadékfogyasztás, menstruáció, alkoholfogyasztás.

Alacsony vércukorszint (hipoglikémia): ha a vércukormérés során 3,9 mmol/l alatti értéket találnak. A hipoglikémia azt jelzi, hogy nagy mértékben felveszik és felhasználják a szövetek a vérben keringő glükózt, a szervezet pedig nem képes ezt kompenzálni. Az alacsony vércukorszint életveszélyes lehet, gyakori korai tünetei a gyengeség, szédülés, intenzív éhségérzet, remegés, izzadás, szívdobogás érzés, ijedtség, szorongás. Ha ezeket a tüneteket észleli, tanácsos vércukorszintet mérni. A hipoglikémia kezeléséhez szénhidrátot (cukrot) kell fogyasztani, például szőlőcukrot, banánt vagy almalevet.

Magas vércukorszint (hiperglikémia): a vércukorszint éhgyomri állapotban 7 mmol/l feletti vagy étkezés után 8 mm/l értéket meghaladó. A magas vércukorszint rövid és hosszú távon is veszélyes lehet az egészségre. Jellemző tünetei a fokozott szomjúság és/vagy éhségérzet, gyakori vizelés, fejfájás, ingerlékenység, homályos látás. Cukorbetegség esetén gyakran sokáig nem észlelik a magas vércukorszint tüneteit, viszont a vércukormérés ilyenkor is ki tudja mutatni.

A következő lépéseseket érdemes követni az otthoni vércukormérés során:

• Mossa meg a kezét alaposan! Az ujjakon maradó ételmaradék, szennyeződés befolyásolhatja a vércukormérés eredményeit.
• Ellenőrizze, hogy a készüléken beállított és a tesztcsíkon szereplő kódszám egyezik-e. Ha eltérést tapasztal, a készüléken állítsa be a tesztcsík kódját.
• Helyezzen be egy tesztcsíkot a vércukormérőbe.
• Használjon egy steril tűt, és szúrja meg az ujjbegye oldalát, hogy egy csepp vért kapjon. Előfordulhat, hogy össze kell szorítania az ujját, hogy több vért préseljen ki belőle, vagy egy másik ujjat kell megszúrni, ha nem kapott elég vért.
• Tartsa a tesztcsík szélét a vércsepphez, majd várja meg az eredményt. A vércukorszint rövidesen megjelenik a mérőműszer képernyőjén. Fontos ellenőrizni a mért érték mértékegységét is (általánosan elfogadott a mmol/l mértékegység).

Érdemes megjegyezni, hogy a különböző vércukormérők nem teljesen egyformán működnek, ezért mindig olvassa el a használati útmutatót! Időszakosan összehasonlító mérés is javasolt, ilyenkor a készülék által mért értéket kell összehasonlítani az azonos időben levett vérből készült laboratóriumi lelettel.

A Bosch Medical Center munkatársai szívesen segítenek megtanulni a vércukormérő helyes használatát, akár az Ön saját készülékével is.

1. A megfelelő méretű mandzsettát teljesen leeresztett állapotban a lemeztelenített felkarra helyezzük 2-3 cm-rel a könyökhajlat felett. A csuklón mérő műszerek, az ott futó más kaliberű erek, valamint pontatlanságuk miatt nem javasoltak. 
2. Ha félautomata készülékünk van, a pumpa segítségével a mandzsettát felpumpáljuk egy várható érték fölé, legalább 160-170 Hgmm magasságra. Ha a páciensnek ismerten magas a vérnyomása, ennél magasabb, akár 200-as értékre is szükséges felpumpálni. Az automata készülék ezt önműködően végzi. 
3. A készüléken lévő gomb megnyomásával a mandzsettából a levegő kiáramlik, és a műszer a mérést elkezdi. Amennyiben teljesen automata vérnyomásmérőt használunk ez a felpumpálást is és a mandzsetta leengedését is automatikusan végzi. 

A mérés végén három számot látunk a kijelzőn: az első szám a szisztolés vérnyomás értéke, ez mindig a másodiknál egy magasabb szám, a második szám a diasztolés vérnyomás értéke. A harmadik pedig a pulzus, mely a percenkénti szívverést mutatja meg. 

• Ha túl vastag a mérendő kar, magasabb értéket mutathat a műszer. 
• Amennyiben a felkar feszített állapotban van, szintén hamis magasabb mértéket mutat, ezért a felkart vérnyomásmérésénél szükséges ellazítani. 
• Az automata készülék gyakran ismételt mérést kezdeményez, ez azért van, mert nem érzékelte a pulzust. 
• Amennyiben az Err (Error) jelölés jelenik meg, akkor meg kell nézni a vérnyomásmérő használati utasítását, mely részletesen felsorolja, hogy milyen esetekben ad hibajelzést. Ez lehet technikai, a gép szerkezeti meghibásodása, esetleg az elem lemerülése. 
• Amennyiben a pittyegő hangot szabálytalannak halljuk vérnyomásmérés közben, ez ritmuszavarra, leginkább extraszisztoléra utalhat. Ha a pityegő hangot szabálytalannak halljuk, és nagyon alacsony 40-50 körüli pulzusszámot észlelünk, ez nem feltétlenül a valódi pulzust jelzi, hanem azt, hogy a műszer beleméri hamis módon a ritmuszavaros, hosszabb szakaszokat is, ilyenkor érdemes a mérést megismételni. 
• Ha a vérnyomásmérést nem 5 perces pihenés után, hanem fizikai, vagy pszichikai megterhelés után hajtjuk végre, magasabb vérnyomást mérünk, hiszen a vérnyomás alkalmazkodik a terheléshez. 
• Ha igen magas, vagy igen alacsony értékeket kapunk érdemes a mérést 5 perc után megismételni. Ha még ekkor is magasak az értékek, akkor újabb 5 perc után ismételjük meg a mérést. Ha mindhárom esetben nagyon alacsony, vagy nagyon magas az érték, akkor ez valós értéket jelent, ilyenkor általában a három mérés átlagával számolunk. 
• A vérnyomásértékek különbözhetnek a két kar között. Ha több mint 15 Hgmm a két kar közötti vérnyomás különbsége, akkor orvosi vizsgálatra van szükség. 
• A vérnyomást mindig a magasabb értéket mutató karon kell mérni.  A vérnyomás jellemzésére a továbbiakban is ezt a magasabb értéket kell használni.  

Optimális vérnyomás: 120/80 Hgmm-t nem meghaladó érték 

Emelkedett normális vérnyomás: 130-139 közötti szisztolés és/vagy 85-90 közötti diasztolés érték 

Kóros vérnyomásértékek: 

• I. fokozat, enyhe hypertonia: 140-159 szisztolés és/vagy 90-99 diasztolés érték 
• II . fokozat, középsúlyos hypertonia: 160-179 szisztolés és/vagy100-109 közötti diasztolés érték               
• III. fokozat, súlyos hypertonia: 180 feletti szisztolés és/vagy 110 feletti diasztolés érték 

A Bosch Medical Center orvosi dokumentációs rendszerében a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során rögzítik a munkavállaló életmódjához kapcsolódó állapotát. Ennek része a dohányzó, dohányzásról több mint 1 éve leszokott, valamint a nem dohányzó státusz. Aktív dohányzás esetén megjelöljük annak fajtáját (pl. cigaretta, szivar, pipa, elektromos cigaretta stb.) és mennyiségét. Az alkalmassági vizsgálatokon tájékoztatjuk a munkavállalót a dohányzásról való leszokást támogató programról. 

A dohányzás és a szervezetbe jutott nikotin hatására jelentősen fokozódnak a kardiovaszkuláris megbetegedések (magas vérnyomás, érelmeszesedés, trombózis, koszorúér-betegség, következményes angina, szívinfarktus, agyvérzés, agyi érelzáródás), egyes daganatok (pl. tüdőrák, szájüregi daganatok, gégerák, nyelőcsőrák, gyomorrák) és az idült hörghurut-tüdőtágulás (COPD) kockázata.  

Szerepet játszik a dohányzás a csontritkulás, a szürkehályog, a szem éles látásáért felelős helyének (macula) degenerációjában is. Jelentős szövődmények közé soroljuk a nemzőképesség csökkenését és az impotenciát is.  

A várandósok dohányzása nem csak az anya, de a magzat egészségét, életkilátásait is rontja. A fogamzásgátló vagy egyéb hormontartalmú gyógyszerek szedése pedig tovább növeli a trombózis kialakulásának esélyét.  

A dohányzás hozzájárul a bőr idő előtti öregedéséhez, vízvesztéséhez, ráncosodásához, a fogszuvasodás, szájszag kialakulásához. 

Befolyásolja az alapanyagcserét, növeli az inzulinrezisztencia kialakulását, ezzel rontja a szénhidrát-anyagcserét. Megváltoztatja a vérzsírok anyagcseréjét is, ezáltal tovább növeli a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának lehetőségét.  

Külön figyelmet érdemel a dohányzás során létrejövő általános gyulladásos állapot (oxidatív stressz), amely az érrendszeren és a tüdőszöveten keresztül számos belsőszerv működését károsítja.  

A dohányzás nemcsak számos betegség gyakoriságát növeli meg, hanem a kezelésük hatásfokát is csökkenti. A betegségek romlását elősegíti, lefolyásukat súlyosbítja.  

A kockázat értelemszerűen növekszik a dohányzással töltött évek és a naponta elszívott cigaretták, vagy egyéb dohány termékek számával.  

Vannak különösen kiemelt rizikócsoportot jelentő dohányosok, melyek az alábbiak: szív- érrendszeri betegek (magas vérnyomásosak, szív-koszorúér betegek, nyaki- és alsóvégtagi érszűkületesek), cukorbetegek, krónikus légúti betegek (COPD, asthma), daganatos betegségben szenvedők, pszichiátriai betegek, várandósok. 

A leszokást követően, bizonyos idő elteltével és változó mértékben, de egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. A dohányzás abbahagyását követően már 24 óra elteltével megkezdődik a hörgők regenerációja. 72 óra elteltével érezhetően könnyebbé válik a légzés, fél év elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés. A szívinfarktus kockázata már egy év elteltével feleződik és öt év elteltével közelíti a nemdohányzók kockázatát. A tüdőrák esetében a feleződés ideje öt év, és tíz-tizenöt év alatt közelíti meg a soha nem dohányzók kockázatát. 

Az új típusú dohánytermékek (pl. e-cigaretta, hevített dohánytermékek használata) is bizonyítottan rákkeltő, nyálkahártyát irritáló, tüdőszövet-károsító, úgynevezett oxidatív stresszt fokozó, és krónikus gyulladásos kórkép kialakulását elősegítő termékek.  

A nikotinfüggőség kialakulásának hátterében a nikotinnak az agyban kiáramló dopaminra kifejtett stimuláló hatása áll. A függőség kialakulásában fontos szerepet tölt be az, hogy a dohányos a nikotin szint csökkenésével (átlagosan a nikotin felezési ideje 2 óra) fellépő megvonási tüneteket újabb nikotin bevitellel gyorsan meg tudja szüntetni. Csak a dohányosok 5–7%-a számít könnyű, azaz nem függő dohányosnak, aki maximum 5 szál cigarettát szív el egy nap. A túlnyomó többségre komoly függőség jellemző.  

A nikotinfüggőség felmérése két aspektusból szükséges. Egyrészről fontos a fizikai, másrészről a pszichikai függőség vizsgálata. Erre különböző kérdőívek állnak rendelkezésre, melyek kitöltése után a leszokást segítő orvossal közösen meghatározható a nikotinfüggőség mértéke és fajtája. 

A dohányzásról való leszokás támogatása a Bosch Medical Centerben a módszertani útmutatás alapján két szintű: 

Az első szint az ún. „minimál intervenció”, vagyis a dohányosok motiválása, rövid tanácsadás a leszokás elhatározására, a felkínált támogató segítség ismertetése. A jelenleg leszokni nem szándékozóknak is javasoljuk a dohányzás abbahagyását, jelezve számukra, hogy később még visszatérünk a kérdésre. A társbetegségek fennállása esetén külön kitérünk a siker pozitív hatásait. Azok a dohányzók, akik hajlandók a közeljövőben abbahagyni a dohányzást, alkalmasak lehetnek a prevenciós program második szintjébe történő beválasztásra. 

A második szint megfelelő motiváció esetén a „programszerű leszokás támogatás”, egyéni tanácsadással. Ennek során személyes találkozásokkal, heti 1x, összesen átlagosan 6 alkalommal, a dohányzóval egyeztetett célkitűzéssel, magatartás-orvoslási terápiával, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel is kiegészítve történik a leszokás támogatása. Az újtípusú dohánytermékeket használók esetében ugyanazok a leszokást támogató módszerek és elvek érvényesek. A dohányzásról való leszokás orvosi támogatása csak a programba beválasztott, leszokásra motivált dolgozók esetében alkalmazható!

 Ennek során meghatározzuk a nikotin függőség fajtáját és mértékét, dohányzási napló vezetését kérjük, feltárjuk az esetleges betegségeket, orvosi vizsgálatot végzünk, és a dohányzóval együttesen felkészülünk a leszokásra, kijelölünk egy „stop” napot, amikor abba fogja hagyni a dohányzást. Tanáccsal látjuk el a megvonási tünetek menedzselésére. Ehhez átmeneti időszakra rendelt gyógyszeres terápia is szükséges lehet.  

A program kiértékelésére 12 hónap elteltével kerül sor. Leszokott dohányosnak azt tekinthetjük, aki 12 hónap elteltével sem gyújt rá. Ha a dolgozó visszaesett, ismét felajánljuk neki, hogy csatlakozzon a programhoz.

A dohányzásról való leszokást támogató programba jelentkezni és időpontot egyeztetni a Bosch Medical Center email címén (medicalcenter.rbhu@hu.bosch.com) lehet.

Reméljük, hogy hamarosan Önt is e leszokott dohányosok táborában üdvözölhetjük!