Diéták

A purin természetes módon előforduló vegyület, amely megtalálható az emberi szervezetben és számos élelmiszerben. Fontos szerepe van a sejtek alapvető működésében, különösen a genetikai anyag, tehát a DNR és RNS felépítésében.  A purin lebomlása során húgysav képződik. Ez természetes folyamat, a keletkezett húgysav nagy részét a vesék kiszűrik, majd a vizelettel távozik a szervezetből. Ha azonban túl sok purin halmozódik fel, vagy a szervezet nem képes hatékonyan kiválasztani a húgysavat, annak szintje megemelkedik a vérben, ami egyes esetekben köszvényt vagy más húgysavhoz köthető problémákat okozhat.  

A köszvény egy ízületi betegség, amelyet a vérben felhalmozódott húgysavkristályok okoznak, amik az ízületekben lerakódva, gyakran rohamokban jelentkező erős fájdalmat, duzzanatot, kipirosodást és gyulladást (artritiszt) okoznak.  

A purinszegény diéta elsősorban azok számára ajánlott, akik köszvényben szenvednek. A diéta csökkenti a húgysavszintet, ezzel hozzájárul a köszvényes rohamok megelőzéséhez és a panaszok enyhítéséhez.  Abban az esetben is érdemes a purin bevitelre figyelni, amikor a vér húgysavszintje emelkedett (hiperurikémia), de még nem alakult ki köszvény. Vesekőre hajlamos személyek esetén is fontos szempont lehet a purin fogyasztás. A vesekövek közül több típust is megkülönböztetünk, egyik típusa a húgysavkő, amely kialakulása összefüggésben áll a magas húgysav szinttel. 

A purin állati és növényi eredetű élelmiszerekben egyaránt megtalálható. A purinszegény étrend napi legfeljebb 200 mg purint tartalmaz.

• belsőségek (pl. máj, vese), vörös húsok, kagyló, szardínia, egyes halak (pl. makréla, hering, pisztráng, ponty, lazac), mák, szójabab. 

• csirkehús, sertéshús, tenger gyümölcsei, spárga, lencse, spenót, zöldborsó, szárazbab, brokkoli, kakaópor. 

• tojás, tej, tejtermékek (pl. túró, kefir, sajt, joghurt), lisztek, gabonafélék, rizs, burgonya, gyümölcsök (kivéve: mazsola, banán, füge, aszalt szilva), magvak (pl. dió, mogyoró, mandala), kávé, tea. 
• Az alkohol, különösen a sör, emelheti a húgysavszintet, ezért érdemes kerülni vagy minimalizálni a fogyasztását. 
• Fontos a bőséges folyadékfogyasztás! A vízbevitel növelése segíti a húgysav kiürülését a szervezetből. Ajánlott napi 2-3 liter víz fogyasztása (kb. 1 liter/ 30 testsúlykilogramm). 

A koleszterin egy minden emberi és állati szervezetben előforduló zsírszerű anyag. Az emberi szervezet is előállítja, főként a máj, illetve az étrenden keresztül is hozzájutunk, állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében, hormonok szintézisében, epesavak előállításában, D-vitamin termelésében.  

A koleszterin nem oldódik vízben, a vérben történő szállítása lipoproteinkehez kötődve történik. Ez alapján két fő típust különböztetünk meg: 

• LDL (Low-Density Lipoprotein = Alacsony Sűrűségű Lipoprotein) koleszterin: jelenléte természetes a szervezetben, a koleszterin szállítását végzi a sejtek felé. Bizonyos koncentráció felett káros a jelenléte, mivel egy része az érfalon lerakódik, a kilakuló lerakódások érszűkületet képzenek. A folyamat szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. Emiatt kapta a “rossz koleszterin” jelzőt. 
• HDL (High Density Lipoprotein = Nagy Sűrűségű Lipoprotein) koleszterin: a sejtek által fel nem vett koleszterint elszállítja az erekből a májba, ahol az epével kiválasztódik. Ezt “jó koleszterin” elnevezéssel illetik. 

A magas koleszterinszint kiszűrése vérvétellel történik. Fontos a szűrővizsgálat jellegű vérvétel, amelynek része a koleszterin mennyiségének meghatározása.  

Laborvizsgálatok során találkozhatunk egyéb paraméterekkel is. Összkoleszterin mérés alatt az LDL és HDL koleszterin összesített értékét értjük. A triglicerid koleszterinen kívüli zsíralkotókat takar, ennek értéke erősen függ az étkezéstől. 

A magas koleszterint leggyakrabban az egészségtelen étrend, mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam és egyes betegségek okozzák.  

Mivel a szervezetünk által termelt koleszterinen kívül az élelmiszerekből jutunk hozzá, így természetes, hogy a koleszterincsökkentés kulcspontja az étkezés. Viszont az étrend követésekor nem csak a zsírfogyasztást kell figyelembe venni.  

Fontos, hogy kerüljük a túlzottan zsíros, feldolgozott, magas koleszterintartalmú ételek fogyasztását. Telített zsírok főként állati eredetű élelmiszerekben találhatók, például vörös húsok, zsíros tejtermékek. Mérsékeljük az iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, pl. gyorséttermi ételek, olajban sült ételek (chips, sültkrumpli), péksütemények fogyasztását, mivel ezek jellemzően transzzsírokban gazdagok. Túlzott koleszterinbevitelhez vezethet a belsőségek, magas zsírtatralmú húsok túlzott fogyasztása. 

Kiemelten fontos a rostok szerepe az étrendben. Az élelmi rostok azáltal segítik az alacsony koleszterinszint megtartását, hogy megkötik a táplálékkal felvett koleszterint, elősegítik a megfelelő bélműködést, ezáltal a koleszterin kisebb mértékben szívódik fel, a salakanyaggal együtt kiürül a szervezetből.  Fogyasszunk (teljes kiőrlésű) gabonákat pl. zabpehely, barnarizs, quinoa, bulgur, árpa, zöldségeket, azok közül is építsünk be az étrendbe hüvelyeseket mint a zöldbab, lencse, csicseriborsó, naponta fogyasszunk gyümölcsöt. 

Az olajos magvak nagyon hasznosak egyrészt a rosttartalmuk miatt pl. chia mag, lenmag, mandala, dió, illetve “egészséges” zsírokat tartalmaznak.  

 A rendszeres testmozgás javítja az LDL és HDL koleszterinek arányát, valamint hozzájárul a szív- és érrendszer megfelelő működéséhez. A rendszeres aerob mozgás fokozza a HDL-koleszterin, avagy a “jó koleszterin” szintjét. A testmozgás serkenti a szervezet koleszterin felhasználását és csökkenti a vérben lévő zsírok mennyiségét, így csökken az LDL, avagy a “rossz koleszterin” és a trigliceridek szintje. A sportolás segít a testsúlycsökkentésben is, ami szintén okozója lehet a magas koleszterinszintnek. Továbbá a testmozgás segíti a zsírégetést és csökkenti a belső szervek körül felhalmozódó zsigeri zsírt. 

Az aerob edzések (gyors séta, futás, úzsás, kerékpár, tánc) mellett az erőnléti edzések (súlyzós edzés, saját testsúlyos edzés) is segítik a koleszterin csökkentést, mivel az izomtömeg növelésével hozzájárulnak az anyagcsere, így a zsír lebontás gyorsításához.  

Ha a magas koleszterinszint túlsúllyal párosul, akkor fontos a testsúlyredukció. Akár 5-10%-os súlycsökkenés is jelentős javulást eredményez. Csökken az LDL-koleszterin és a vérben lévő trigliceridek szintja, illetve növekszik a HDL-koleszterin szintje.  

A dohányzás rontja a HDL- és LDL-koleszterinek arányát, elősegíti a koleszterin lerakódását és növeli a szívbetegségek kockázatát, emeli a vérben található trigliceridek szintjét. 

A túlzott alkoholfogyasztás szintén emeli a triglicerid szintet, hozzájárul az elhízáshoz, elősegíti a zsigeri zsírok lerakódását, májkárosodáshoz vezethet. 

Szükség esetén az életmódbeli változtatások kiegészíthetők orvos által előírt koleszterin csökkentő gyógyszerek alkalmazásával. 

A zsírokat nem szabad megvonnunk a szervezetünktől, mivel elengedhetetlen makrotápanyagok. Figyeljünk oda a zsírok minőségére és mennyiségére.  

A telítetlen zsírok csökkentik az LDL-koleszterin és növelik a HDL-koleszterin mennyiségét. Egyszeresen telítelen zsírokat tartalmaznak pl. az olivolaj, avokádó, olajos magvak. Többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagok bizonyos halak (lazac, tonhal, makréla, hering), lenmag, chia mag, diófélék, napraforgómag, repceolaj.  

Az omega-3 zsírsavak esszenciális, többszörösen telitelteln zsírsavak, amelyek kulcsszerepet játszanak a szív- és érrenszer, az immunrendszer működésében, mentális egészség megőrzésében, szem egészségének megőrzésében, gyulladáscsökkentő hatással bírnak, támogatják terhesség során a magzat fejlődését. Ezeket a szervezet nem tudja előállítani, ezért táplálékkal, illetve étrendkiegészítőkkel kell biztosítani a bevitelüket. 

A cukorbetegségnek több típusa ismert, amelyek közül a leggyakoribbak: 

• 1-es típusú diabetes mellitus (IDDM): Autoimmun eredetű betegség, amely főként gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki. Genetikai alapon jön létre. Az inzulintermelő hasnyálmirigy-sejtek pusztulása miatt a betegek élethosszig tartó inzulinpótlásra szorulnak. 

• 2-es típusú diabetes mellitus (NIDDM): Az inzulinrezisztenciával és csökkent inzulinelválasztással jellemezhető forma, amely leggyakrabban felnőttkorban alakul ki, gyakran elhízással társulva. Életmódváltással, diétával és gyógyszeres kezeléssel szabályozható. 

• Gesztációs diabetes (terhességi cukorbetegség): A terhesség során kialakuló szénhidrát-anyagcserezavar, amely szülés után rendeződhet, de növeli a későbbi 2-es típusú diabetes kockázatát. 

• Másodlagos diabetes: Olyan állapot, amely más betegségek (pl. hasnyálmirigy-gyulladás, hormonális betegségek) vagy gyógyszerek mellékhatásaként alakul ki. 

Az inzulin egy hormon, amelyet a hasnyálmirigyben található béta-sejtek termelnek. Fő feladata a vércukorszint szabályozása és a sejtek energiaellátásának biztosítása. 

• Segíti a glükóz (cukor) sejtekbe történő bejutását, ezáltal csökkenti a vércukorszintet. 

A sejtek a hozzájuk szállított glükózt energiatermelésre használják, különösen az izmok és az agya. 

• Segíti a glükózraktározást. A felesleges glükózt a máj és az izmok glikogénként raktározzák el. 

• Segíti a zsírraktározást, amennyiben a szervezet túl sok energiát vett fel.  

• Elősegíti a fehérjeszintézist, ezáltal szerepe van az izomépítésben. 

• Gátolja a glükóz újratermelődését (glükoneogenezist). 

A cukorbeteg diéta betartásával jelentősen csökkenthető a vércukorszint ingadozása, a szövődmények kialakulása és javítható az életminőség. Az étrend írása minden esetben szakértő bevonásával történik.  

• Az 1-es típusú cukorbetegek esetében az étrend célja az inzulin adagolásához igazított, megfelelő szénhidrátbevitel biztosítása. Az inzulinnal kezelt betegek esetében a diétás kezelés célja, hogy csökkentse az ingadozást az étkezési időben, mennyiségben és összetételben, mivel ezek alkalmatlanná tehetik az előírt inzulin kezelési sémát, illetve hiperglikémiát okozhatnak. Minden inzulinnal kezelt diabetes beteg részletes diétás tájékoztatást igényel. 
• A 2-es típusú cukorbetegség esetén az étrend célja az inzulinrezisztencia csökkentése és a testsúly optimalizálása. 

Étkezések száma: A napi étkezéseket minden esetben több alkalomra kell elosztani. Az étkezések száma függ a kezeléstől, de jellemzően 3-6 alkalommal fogyasztott kisebb mennyiség, vércukorszint ingadozás elkerülésének érdekében. 

• Szénhidrátbevitel: A cukorbeteg diétában kiemelt jelentőséggel bír a megfelelő mennyiségű szénhidrát fogyasztása és annak a nap során történő megfelelő elosztása. Tévhit, hogy a cukorbetegeknek nem vagy csak nagyon kevés mennyiségű szénhidrátot szabad fogyasztani. A teljes energiabevitel 40-60% jó minőségű szénhidrátból származzon. Az 1-es típusú cukorbetegek esetében az inzulin adagolásához igazítotják a megfelelő mennyiségű szénhidrát fogyasztás beállítását. Minimalizálni kell a finomított cukrok és hozzáadott cukrot tartalmazó ételek fogyasztását (szacharózt, glükózt, glükóz-fruktóz szirupot, répacukrot, nádcuktor, mézet, barna cukrot stb. tartalmazó termékeket. 

A cukorbeteg étrend esetén a szénhidrátbevitel főként komplex, magas rost tartalmú élelmiszerekből származik, mint a (teljes kiőrlésű) termékek, zabpehely, zöldségek. Magas cukortartalmuk miatt a gyümölcsök mértékkel fogyasztandók, ezeket sem szabad kihagyni a napi étrendből. 

Törekedni kell az alacsony glikémiás indexű (GI) ételek fogyasztására. (A GI az élelmiszerek vércukorszint emelő képessége, a szénhidráttartalmukkal egyező mennyiségű glükózhoz képest százalékban kifejezve.) Ugyanakkor a glikémiás indexet befolyásolja az étel elkészítése, illetve az együtt fogyasztott ételek is. Ezért figyelni kell arra, hogy magas szénhidrát tartalmú ételt magában ne fogyasszunk, egy kiegyensúlyozott étkezés (okostányér elv) zöldségeket, szénhidrátot, fehérjét, zsírokat egyaránt tartalmaz. 

Az alkohol fogyasztásának csökkentése vagy elhagyása több szempontból is javasolt. Ezek az italok jellemzően magas energiatartalmúak, ami a testsúlykontroll szempontjából nem ideális. Az édesített alkoholok magas cukortartalma kerülendő cukorbetegség esetén.  

• Fehérjebevitel: Általában napi 1,0-1,5 g/ttkg (testsúlykilogramm) fehéjebevitel javasolt. Ez származzon főként sovány húsokból, halakból, növényi fehérjeforrásokból, tejtermékekből. 

• Zsírbevitel: Az energiabevitel 25-35%-a, részesítsük előnyben a telítetlen zsírsavakat (olivaolaj, olajos magvak, zsíros halak) tartalmazó élelmiszereket. 

• Testsúlykontroll: A 2-es típusú diabetes gyakran társul elhízással, ebben az esetben fontos a fokozatos testsúlycsökkentés (heti kb. 0,5-1 kg fogyás). Szükséges az energiabevitel korlátozása, amely általában a szénhidrát- és zsírbevitel csökkentésével jár. A napi kalóriaszükséglet kiszámításánál figyelembe veszik a betegek életkorát, nemét, testsúlyát, átlagos napi aktivitását és ideális testsúlyát. A diéta során a fehérje bevitel kb. 0,9 g/ttkg, csökkentett zsírbevitel javasolt, féken kell tartani a cukor tartalmú termékek bevitelét. Továbbá fontos a fizikai aktivitás fokozása. 

• Rendszeres mozgás: A fizikai aktivitás fokozása segíti a vércukorszint szabályozását és az inzulinérzékenység javítását. Fontos az izmok használata és építése. 

Az inzulinrezisztenciát (IR) a cukorbetegség előkapujának is szokták nevezni. Ez egy olyan állapot, amelyben a sejtek csökkent mértékben reagálnak az inzulin hatására. Ez azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy több inzulint termel annak érdekében, hogy a vércukorszintet normál tartományban tartsa. Ha az állapot hosszabb ideig fennáll, az inzulintermelés kimerülhet, és 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki. 

Hátterében számos ok meghúzódhat, mint elhízás, mozgásszegény életmód, túlzott cukorfogyasztás, krónikus stressz, hormonális egyensúlyzavarok (pl. PCOS). 

Az IR kezelése során is alkalmazandók a cukorbetegség esetén felsorolt alapelvek. Életmódváltás szükséges, egészséges étkezés, rendszeres testmozgás, szükség esetén gyógyszeres terápia.